2.fejezet

Na hello!Meghoztam a második fejit!Remélem tetszeni fog!Jó hosszú lett!







                                                                Találkozás    

Nessie szemszög

Már két hónapja nem láttam Jake-et.Akkor láttam útóljára amikor kirohant mint egy őrült.Azóta nem....
-Miss Black!Figyel maga az órámon?-kérdezte Mr.Addison(hülye köcsög) az irodalom tanár.
-Jah....-motyogtam elhaló hangon.Még ennek is engem kell basztatnia.
-Ajánlom...-figyelmeztetett.Dühösen néztem rá miközben valami Rómeó és Júlia idézetet olvasott fel az osztálynak.Firkálni kezdtem a füzetemben,legtöbbször Jacob nevét írtam le....Olyan kíváncsi vagyok,hogy mi van vele.(?)Egyszer láttam de akkor is csak a feje búbját ahogy rohant le a lépcsőn.Vajon miért kerül?-kérdezgettem magamtól.Pedig az első találkozáskor kedves volt.....
-Miss Black!Ez volt az utolsó figyelmeztetés!Ha nem hajlandó figyelni az órámon akkor irány az igazgatói iroda!-szólt rám Mr.Addison.Felálltam a helyemről,összepakoltam a cuccaimat és kimentem a teremből.
Eszem ágában sem volt bemenni a dirihez.Inkább haza megyek és ellógom az egész napot!Hosszú sétálva az út....Általában busszal járok de most nem fogok vár egy órát.
Odaértem a kis piros,összetákolt házunkhoz és bementem.Billy a éppen a híradót nézte mikor észrevett.
-Nessie?Te mit keresel itt?Kilenc óra van!-mutatott az órára.
-Haza küldtek...-motyogtam és leültem a kanapéra.Táskámat odadobtam a lépcsőre.-Jacob?!-kérdeztem.Billy elgondolkozott,hogy elmondjon e valamit.
-Nincs itthon....-motyogta ő is.Húú...totál dühös lettem.Lemertem volna fogadni,hogy fent alszik a szobájában csak Billy nem mondja el.-Miért is küldtek el?-terelte a témát.Most aztán tényleg elég.
-Megyek kajálni....-otthagytam a tv-nél.A konyhánk pici volt de kb. minden elfért benne.
-Nem jó ötlet!!-szólt utánam Billy.Nem értettem mire érti ezért csak kinyitottam a hűtőt.Kivettem egy három emeletes szendvicset.Becsuktam és megláttam...Jake feje és  az ebédlőasztalon  miközben horkolt.El sem hiszem...Lóg a suliból és még alszik is!Billy be akart jönni a konyhába de én bevágtam előtte az ajtót.
-Nessie engedj be!-kiabált be Billy.Nem törődtem vele csak odaültem Jake elé.Éppen kajálhatott mert a fél keze belelógott egy müzlis tálba.Elkezdtem enni a szendvicsemet.
-Jake!-löktem meg.Annyira aludt,hogy ledőlt az asztalról,és tovább aludt.-JaaaKeee!-kiabáltam bele a fülébe.Megijedt és felpattant két lábra.Úr Isten milyen magas!Útóljára csak pár centivel volt magasabb mint én!Most meg vagy két fejjel.
-Nessie!-döbbent meg.Még sohasem szólított a becenevemen.
-Jake.-szólítottam vissza.
-Te mit keresel itt?!-kérdezte mérgesen.
-Eljöttem a suliból!Már azt sem szabad!?-kérdeztem én is mérgesen.Igaz 165 centi voltam de mintha most a dühöm pótolta volna a magasságot.
-Nem.Nem szabadna!Ez lógás!-oktatott.Mérgesen leültem a székre,hogy megnyugtassam magam.
-És te mit csinálsz?!Szerintem te is lógsz...Különben is.Ez volt az utolsó nap.Nyári szünet van Jake!-mondtam normális hangon.Meglepetten pislogott,csak nem szemüveg kell neki?-Most mi van?-kérdeztem újra dühösen.
-Nem csak....már is?-kérdezte.Felálltam is kimentem.Nem hallgatom tovább ezt a hülyeséget.-Nessie várj!-kiabált utánam.
-Jacob Black!-fordultam vissza.-Ha nem tudsz normálisan kommunikálni,akkor én vagyok hajlandó beszélgetni veled.-jelentettem ki.De úgy nézett rám....kiskutya szemekkel.Majd nem vissza mentem hozzá annyira megsajnáltam.
-Bocsi!-nem is bocsánatot kért hanem könyörgött.
-Rendben.Elmondod,hogy miért kerülsz?-szögeztem neki a kérdést.Leült a konyhapultra és gondolkozott.
-Nem.-válaszolt.-Más kérdés?-kérdezett.Majd kiesett a szemem.Mit mondott?????Nem????
-Miért nem mondod el?-kérdeztem idegesen.Újból elgondolkozott.Most vettem észre,hogy levágatta a haját és.....Mi az a vállán?Tatto?
-Titok.-válaszolt megint.-Más kérdés?-kérdezett újra.
-Nincsen....Hacsak nem mondod el!-dobbantottam dühösen.Billy csak nézte fiát miközben újra gondolkozott.-Jake!Mit kell ezen gondolkozni?-kérdeztem majd félre toltam az útból Billy-t.Újból a konyhában voltam vele szemben.
-Nem tudom....-mondta volna de félbeszakítottam.
-Azt hiszem....Együtt lakunk.Jóformán tesók vagyunk és....Te nem mondod el,hogy miért láttalak két hónapja?!-döbbentem le.Dühös lett...Az egész feje elvörösödött,keze remegett.Egy lépést hátráltam de nem féltem.
-Azt sem tudod miket beszélsz!-kiabált rám.Billy begurult és Jacob elé ment.
-Jake,nyugi!-mondta lágy hangon.Nem értettem mi van.(?)Odaléptem hozzá és megfogtam remegő kezét...
-Jakeee...-szisszentem fel.-Te tűz forró vagy!-rántottam el kezemet de nem engedett el.-Jake eressz!-kiabáltam rá.
-Jacob!Menj el!-mondta Billy.Egyre erősebben fogta a kezemet,azt hiszem elfogja törni a csontjaimat.-Hagyd békén Renesmee-t.-pirított rá.Én csak tovább ráncigáltam Jake kezét de még mindig nem eresztett.
-Engedj el!-karmoltam a vállába bal kezemmel.Meg sem rezzent pedig ott maradt körmeim nyoma.Aztán elkapta a bal kezemet is.-Na jó Jacob!Most állj le!Nem is ismersz!-ordítottam a fájdalomtól.Még erősebb fogta meg a kezemet.
-Te sem engem!-fenyegetett.
-Ha elmered törni a kezét,Jacob!Nagyon nagyot csalódtam benned.-mondta Billy.Jake eleresztett.Kezembe újra visszatért a vér.Olyan hirtelen engedett el,hogy hátra estem.Kis híján bevertem a fejem.Még mindig vörös volt a feje,kezei most jobban remegtek.Nem mertem felkelni,nehogy megint elkapjon.
-Barom!-ennél a kijelentésemnél elpattant az utolsó szál.Jacob felüvöltött és nem is tudom...kezdett átalakulni valamivé.
-Fuss!-szólt rám Billy.Erőt próbáltam tuszkolni lábaimban,de nem nagy sikerrel.Végül felálltam.Jake helyében egy hatalmas rozsdabarna farkas állt aminek lába kinyomta a bal oldalsó falat.Ahol kiütötte lába falat,kifutottam.Mivel elég béna vagyok egyből megbotlottam egy deszkában.A farkas utánam futott,eszeveszetten.Feltápászkodtam a földről és elkezdtem futni az erdő felé.Megjelent az erdőből három félmeztelen férfi.
-Nessie!-kapott el az egyik.
-Eressz!-ütöttem mellkasát.
-Jake!Nyugodj meg!-szólt az a pasi aki elkapott.
-Sam...idegesnek tűnik!-szólt egy másik.Sam keze olyan erősen fogta az enyémet mint Jacob.A Jake-nek nevezett farkas megadva ült le Sam előtt.Csak bámultam.Jake farkas....Sam-re hallgat,Billy-re nem.Idegese lett kiütötte a ház oldalát.Mi ez az egész?!Ráncigálni kezdtem Sam kezét de rám se figyelt.
-Eressz már el!Ez fáj!-üvöltöttem rá majd,hogy nem sírva.Jacob(farkas)felhorkant,nyilvánvalóan Sam-re.Sam engedett szorításából mire újból fehér lett a kezem.Odalökött egy másik srácnak.Futni akartam de az is elkapott.-Mi a fene?!Kik vagytok,ti nagyra nőtt izomagyúak!?-kérdeztem.A srác aki elkapott felnevetett.Megrúgtam a vádliját de meg sem remegett.
-Jacob...Aú!A tesód egy kis vadóc!-kiabált a srác.Dühösen rúgtam a hasába de ettől sem lett semmi baja.
-Paul,hagyd Jake-et lenyugodni!Vidd Nessie-t el!Emily-hez.-szólt Paul-ra Sam.Paul erősebben szorította meg a kezemet és berántott az erdőbe.A többiek is utánunk jöttek kivéve Sam-et.
-Most eressz el!Paul!Tudod,hogy ez mennyire fáj?-kérdeztem idegesen.Elengedett és megragadta a vállamat.
-Rendben!De árulj el valamit!-fogta meg államat.-Hogy akasztottad ki Jake-et?-nevetett.A többi pasi is vele nevetett mintha ez hétköznapi dolog lenne.
-Megmondtam neki amit már két hónapja magamban tartogattam.-rántottam el a fejemet.
-Ühöm....-mondta Paul.Elindultam utánuk a saját lábamon.-Nem is kérdezed meg,hogy mi volt ez?-kérdezte.Lehajtottam a fejem.
-Nem.-válaszoltam.-Úgy is tudom mit mondanátok...-hadartam egy szuszra.Paul megfordult és megfogta a karomat.Az ő keze is olyan forró volt mint Jacob-é.Sokáig sétáltunk így négyen mire elértünk egy pici emeletes házat.
-Ez itt Sam és Emily háza....-mondta Paul és elengedett.Eszemben sem volt bemenni ezért visszafordultam.
-Héj!hová mész?-kérdezte egy sokkal alacsonyabb srác.
-Haza,Billy-hez.-jelentettem ki.
-Ácsi!Nem mehetsz!-szólt egy másik.
-Még is miért nem?Ki vagy te az apám?-kérdeztem és felvontam jobb szemöldököm.
-Mert Sam és Jacob még ott vannak.-mondta és bement.Besétáltam utánuk.


Jacob szemszög

Sam nem tudom mi van velem.-mondtam Sam-nek bűnbánóan.-Felfedtem magunkat!-horkantottam.Sam-mel könnyű volt beszélni gondolatban mert így tudtam mi a véleménye.
Jacob,nem tehetsz róla.Egyikünk sem tudta volna visszafogni magát!Emiatt ne emészd magad!-vigasztalt.Nessie...Bárcsak elmondhattam volna neki.Akkor most nem lenne rám ilyen mérges.
Ugyan Jake,dehogy mérges!Sőt ott nevetgél Emily-vel.-nyugtatott Paul.Király!Ha Paul itt van nem tudom Sam-nek elmondani rendesen....-Tök dögös csaj!Ahogy láttam a gondolataidban...Húú.Az semmi ehhez képest!-ujjongott félbe szakítva a gondolataimat.
Elég Paul!Nem érdekel!Szerezz magadnak csajt!Miért kell az én tesómat zaklatni?-ordítottam rá dühösen.
Tudjuk,hogy szerelmes vagy belé Jake!Farkas telepátia!Nem rejthetsz el semmit előlünk!-röhögött.
Jól van...na és?Nem mindegy?Úgy sem járna velem!Egy farkassal.Na és mit szólna Billy?-gondoltam.-Azon kívül most is kerülni fogom.akár tudja akár nem.Nem akarok kísértésbe esni vele kapcsolatban.Olyan cuki amikor mérges....-upsz!Ezt hangosan kimondtam.
Félsz,hogy véletlenül lesmárolod?!-röhögött Paul.-Ez tiszta ciki....Meg,hogy mérges az olyan cuki..Jake semmi baj!Férfiből vagy!-magyarázott.Bármennyire is haragudtam Paul-ra,igaza volt.-Végre haver!Rájöttél!Nekem mindig igazam van!-nevetett gúnyosan.
Azért ne szállj el magadtól!-szóltam lágyan.Odaértünk Emily házához.Még az erdőben álltam de hallottam csilingelő nevetését a nappaliból.
-Emily olyan szép ez a gyűrű!-bókolt Emily-nek.Biztos arról a gyűrűről beszéltek amit Emily Sam-től kapott jegygyűrűként.
-Köszönöm,Nessie!-hallottam ahogy bőrük találkoznak.Biztos megsimogatta vagy valami.
Visszaváltoztam.Jared jött ki a dobott felém egy farmert.Felvettem és elindult Sam-mel és Paul-lal az oldalamon.Beértünk a nappaliba és megfagyott a levegő.Nessie,meglepetésemre aggódva pislogott rám.A srácok hagyták hagy én mondjak valamit de Sam kimentett.
-Nessie!Jake beszélni akar veled!-mutatott felém.Basszus!Sam!Ez nem kimentés hanem vízbe fojtás!
-Igen?-kérdezte aranyos kis hangján.Úgy megöleltem volna!Rám vártak és én csak bólintottam.Felpattantam amitől felkavarta a levegőt felém fújva,édes illatát.Kilebbentem vele az oldalamon.

Elértük a First Beach-et (a La Push partját) ekkor megszólalt.
-Szóval...akarsz beszélni velem?Vagy megint majdnem megölsz?-kérdezte kicsit dühösen.De láttam szája jobb sarkában a mosolyt.
-Az utóbbit kihagynám....De igen beszélni szeretnék veled.-jelentettem ki határozottan.
-Jacob....Nem is ismerlek.De valamiért kötődöm hozzád.-ezen a kijelentésen meglepődtem.Érdekes...vajon hová akar kilyukadni?-Amikor érzem,hogy távol akarsz lenni tőlem...-csuklott el a hangja a sírástól.-belesajdul a szívem.De nem értem miért?-magyarázta kis monológját.
-Ez mind a te érdekedben történik...Hidd el nekem is rossz...-próbáltam elmondani de dühösen félbeszakított.
-Neked is rossz?Akkor miért kell ezt csinálni velem és magaddal?Szeretnék ismerkedni de te lehetőséget sem adsz rá.-üvöltött bele a képemben.Azt hittem befog húzni mert a keze remegett,de leküzdötte.Megfogtam a kezét és úgy próbáltam lenyugtatni.
-Majd ha készen leszek rá...-csuklott el a hangom.-Akkor...-megint.Bazzeg!-Ismerkedhetünk.-próbáltam megértő pillantást felé küldeni.Teljesen elvörösödött.Ideje szépen hátrálni...Nem jó ha egy nő dühös!Feje visszanyerte eredeti színét úgy beszélt tovább.
-Ha majd készen leszel rá....-mondta,kikapta kezét az enyémből és elment.Utána mentem volna de az nem változtatott volna semmin.Miután tíz lépésnyi távolságba került elkezdett futni....